udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Névmutató:
Tátrai Zsuzsanna
2008. augusztus 19.
Mind Szent István, mind az új kenyér ünnepe újkori hagyomány Magyarországon – mondta az MTI-nek Tátrai Zsuzsanna néprajztudós, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének főmunkatársa. 1774. augusztus huszadikát, Szent István napját Mária Terézia (1717–1780) királynő tette országos ünneppé. Az 1840-es évekre augusztus 20. már népünnepély lett. 1948-ig egyházi ünnep volt, 1948–49 között egy évig nevezték új kenyér ünnepének, 1949 után alkotmány ünnepe, 1970-ben „visszaszivárgott" az alkotmány mellé István, 1989-től ismét Szent István került előtérbe, mellé rendelték a Magyar Köztársaság ünnepét, de nem veszett el a kenyérünnep jelleg sem. 1991-től hivatalos állami ünnep lett. /Szent István és az Új Kenyér ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./2017. április 18.
Néprajzkutató: a víz termékenységvarázsló erején alapszik a locsolkodás hagyománya
A víz tisztító, termékenységvarázsló erejére vezethető vissza a locsolkodás mint hagyomány kialakulása - mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 aktuális csatornán hétfőn. Mindazonáltal a húsvéti ünnepkörben nem csak húsvéthétfőn locsolkodtak, nagypénteken például az állatokat vitték füröszteni, hogy egészségesek legyenek. Virágvasárnap pedig mindenki megmosdott a "szótlan" vízben, amelybe piros tojást is tettek, hogy szépek és egészségesek legyenek - ismertette a néprajzkutató.
Húsvéthétfőn a felnőtt legények közösen mentek a lányokat locsolni, akiknek udvaroltak, a gyerekek pedig keresztanyjukat mentek meglátogatni, mivel a kereszteléshez is kapcsolódik ez az időszak.
Tátrai Zsuzsanna elmondása szerint a vízzel való locsolkodás korábban kiment a divatból, amelyet részben azzal indokolt, hogy nincsenek már zárt közösségek, valamint azzal, hogy az emberek úgy gondolták, nem illő már vízzel locsolni. Azonban úgy tűnik, ismét divatba jöhet ez a hagyomány - jegyezte meg.
MTI; szabadsag.ro
lapozás: 1-2